Sir Björn Borison

ember lovag Helm hitében

Description:

A medve termetű és erejű férfi igazi különc jelenség. Haját rendszerint rövidre vágatja és hozzá többnyire sűrű, fekete pofaszakállat növeszt. Nyíltan viseli Helm szimbólumait, de ha a szent cél úgy kívánja, akkor hajlandó alkalmilag álruhát is ölteni. Kedveli a szép, de nem hivalkodó ruhákat és a jó fegyvereket. Bízik istene erejében, ami számára visszatérni látszik, de problémáit igyekszik inkább karddal megoldani, mint fohászokkal.

Bio:

Vsz. 1459-ben születtem Beregost városában a Borison család második gyermekeként. Ez a szokásjog szerint azt jelentette, hogy nem én öröklöm a családi vagyont és birtokot, hanem Tomir, a bátyám. Mivel mindig is erős, jó egészségnek örvendő – noha kicsit önfejű – gyerek voltam, így atyám döntése jogán a 7. esztendőmet betöltve anyai nagyatyámhoz, Sir Varjak Fortumbarhoz kerültem. Őt sokan csak úgy emlegették, mint Sárkányölő Varjak, mivel számtalan hőstette között az egyik legnevesebb Loftandinger a sárkány megölése volt.
Így hétévesen beköltöztem az Isten Éber Szemei rend nyolcadik rendházába, aminek nagyatyám volt a mestere. Öntörvényű természetem miatt kemény kézzel fogtak, de már belátom, hogy ez csak a javamra vált. Sokan rótták fel nagyapámnak, hogy szerintük hibás döntés engem egy-egy hétre hazaengednie, mert így kizökkenek a kiképzésem ritmusából. De ő hajthatatlan volt. A szavát adta apámnak, hogy biztosít számomra időt a pozícióm garantálta lehetőségeim kihasználására is., és amit Helm lovagja megígér, ahhoz tartja magát. Atyám mindig két lábbal állt a földön és tisztában volt vele: nekem is magamba kell szívnom a birtok irányításához szükséges ismereteket, mert ha bátyámmal bármi történne, akkor nekem kell továbbvinnem a család nevét.Rengeteg büntetésem ellenére valahogy mindig ösztönösen megéreztem a jó és rossz közötti különbséget és mikor a rend nagymestere meglátogatott minket azt mondta nagyapámnak: érzi, hogy a Figyelő rajtam tartja a szemét. Ezt követően már szinte biztos volt, hogy a rend besoroz a lovagjai közé. Mire betöltöttem a 17. életévemet így is lett. Bátorságom és rendíthetetlenségem példaként citálták az újoncok elé, de ugyanakkor nemigazán emelkedtem a ranglétrán, mert hajlamos voltam felülbírálni a feljebbvalóim döntéseit, ha úgy éreztem, hogy ez nem Helm szelleméhez való eredményt hozhat. Ez a belső iránytűm valamilyen csoda folytán még akkor is megmaradt, mikor az emberek arról pletykáltak: Helm meghalt. Ezt sosem hittem el, mert éreztem a jelenlétét, ahogy azt is érzem, hogy visszatért!
25 éves koromban a rend világi szolgálatra szólított. A környéket járva kellett felügyelnem az ifjú lovagjelöltek vívóleckéit és szolgálatot teljesítenem a nép védelmében. Lassan már öt éve járom az utakat ezt a feladatot végezve. Egészen mostanáig minden rendben is volt. Ezért is ért váratlanul, mikor az elmúlt héten egy csapat útonálló támadott meg. Menekülnöm kellett előlük, de még a fülemben cseng, amit utánam kiabáltak: “ A Sárkány Kultusza nem felejt. Úgyis megtalálunk” Talán Zöldmezőn megpihenhetek, amíg megtudok többet erről az egészről.

Sir Björn Borison

A Sárkányok zsarnoksága Baller